Cikász pálma – makró fotó
A makró fotók azért érdekesek, mert olyan világba viszi el a szemlélődőt, amit nehezen vagy egyáltalán nem vesz észre a hétköznapokban.
Az apró részletek a szem elől rejtve maradnak vagy annyira kicsik, hogy nagyító nélkül nem is látjuk meg őket.
Fotóimon cikász pálma friss levélhajtásait fotóztam.
Cikász pálma – vagy más néven szágó pálma – igen elterjedt szobanövény hazánkban. Megjelenésével nagyon impozáns látványt nyújt otthonunknak. A föld egyik legősibb növénye.
Őshazája Délkelet-Ázsia, Japán területe.
Levelével díszítő növény, melynek levelei párosan szárnyalt, összetett levelek, melyek 2 méter hosszúra is megnőhetnek. A fiatal levelek levélkéi befelé göngyölten nőnek. A levelek éle éles, vége szúrós. Az új levelek növesztése közben fokozatosan elveszti az alsó leveleket, így alakul ki a törzse.
Virága csak természetes környezetben fejlődnek, szobanövényként tartva nem virágzik.
Törzse vaskos, pikkelyes, melyből nőnek a levelei. Eleinte gumó alakú, majd folyamatosan nyúlik az évekkel.
Természetes élőhelyén 3 méter magasságig is megnőnek. Lakásban leginkább 1-2 méterig nőnek. Nagyon lassú növekedésű, évente maximum egy levélkoszorút növeszt.
A kis hajtások fotózása közben eszembe jutott frissen szerzett fotótörténeti ismereteim közül Karl Blossfeldt fotográfus, aki nem magát a virágokat fotózta, hanem különleges inda- és ágvégeket, levélhajtásokat dokumentált.
Az 1865. június 13-án született Karl Blossfeldt, fotóművész, szobrász és tanár volt. Utazásai során többek között eljutott Olaszországba, Görögországba és Észak-Afrikába is. Fényképes növénydokumentációját ebben az időben kezdte el, majd 1896-ban visszatért Berlinbe, ahol tanítani kezdett. 1928-ban jelent meg Urformen der Kunst (A művészet ősformái) című könyve, melyet eredetileg az iparművészeti oktatás segédanyagának szánt, de még napjainkban is hatással van a egyetemes fotóművészetre. Ennek az albumnak egy 1941-es kiadása megtalálható a Pécsi József Fotográfiai Szakkönyvtár állományában is.
